A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
A szabadság a munkavállaló
a) huszonötödik életévétől huszonegy;
b) huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
c) harmincegyedik életévétől huszonhárom;
d) harmincharmadik életévétől huszonnégy;
e) harmincötödik életévétől huszonöt;
f) harminchetedik életévétől huszonhat;
g) harminckilencedik életévétől huszonhét;
h) negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
j) negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.
A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a bekezdésben meghatározott életkort betölti.
Alkalmi munkának tekinti a törvény a munkáltató és a munkavállaló között:
A dolgozónak járó szabadság szempontjából sajátos a helyzet akkor, ha a munkavállaló nem egy egész évet, hanem az adott évből csak néhány hónapot tölt a munkaadójánál. Ha ugyanis a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, részére a teljes naptári évre esedékes szabadságának csak arányos része jár. Ha pedig a rendes szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.
A betegség miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg a munkavállalót, ha a tárgyévben végig (január 01-től december 31-ig) munkaviszonyban állt. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ha az előző munkahelyen már igénybe vett a munkavállaló betegszabadságot, az új munkaviszonyban csak a fennmaradó arányos részére jogosult, ha mind a tizenöt napot kimerítette, az új munkaviszonyban egyből táppénzre jogosult. A betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 %-a jár.
A munkavállaló részére a munkabéréről részletes írásbeli elszámolást (bérpapírt, bérjegyzéket) kell adni.
Az elszámolásnak olyannak kell lenni, hogy a munkavállaló a munkabérének a helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.
A gyermek születésének hónapjától jár alanyi jogon. Első gyermek esetén igénybejelentést kell tenni, további gyermekek esetén már csak a gyerekszám változásról kell értesíteni a folyósító szervet a megfelelő nyomtatvány kitöltésével.
A többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
A többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka; az este tíz és reggel 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. Munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki 18. életévét még nem töltötte be.
A fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, az jórészt csak külön kérelemre és a munkáltató mérlegelése (diszkrecionális jogkör) alapján adható.
A szülők döntése alapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet játszó munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg
a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő.
A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.
A nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának.
A jelenléti ívet minden munkavállalónak kötelező vezetnie és ezt munkahelyi felettesével leigazoltatnia.
Az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja.
Az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja.
Munkaerő-kölcsönzésnek minősül az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átenged. Ez tehát egy olyan háromszemélyes foglalkoztatási forma, ahol létezik egy kölcsönbeadó (Workcenter), egy kölcsönvevő (aki tulajdonképpen a megrendelő) és egy munkavállaló.
A munkaidő egyenlőtlen beosztása, a heti pihenőnapok részben vagy egészben történő összevonásának lehetőségével. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Jelentősége: a munkaidő rugalmas beosztása, a rendkívüli munkavégzés tervezhetősége, a munkabér csökkentésének lehetősége;
Napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti lehet. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A gyermekek után a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apák öt munkanapnyi munkaidő-kedvezményre jogosultak. A szabadság - az apa kívánsága szerinti időpontban - a születést követő második hónap végéig vehető igénybe úgy, hogy az eltöltött idő nem számít be a rendes szabadságba. A kedvezménnyel azok is élhetnek, akiknek a gyermeke halva születik vagy meghal. Az apa erre az időtartamra távolléti díját kapja az állami költségvetés terhére.
Munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkaviszony határozatlan vagy határozott időre jön létre.
Az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő.
Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállalót- a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet illeti meg.
A pihenőnap a törvény definíciója szerint a naptári nap (a nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak). A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie – ez szerződéstől és munkakörtől függően módosulhat.
Törvény alapján jár a pótszabadság a fiatal munkavállalónak, a gyermekét nevelő szülőnek, a vak munkavállalónak, vagy a veszélyes munkahelyen dolgozónak.
A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama legfeljebb három hónapig (90 nap) terjedhet.
START kártya igénylésére jogosult, aki:
START Plusz kártya igénylésére jogosult, aki
START EXTRA kártya igénylésére jogosult, aki
A START kártyával igénybe vehető kedvezményt a munkaadó a foglalkoztatás időtartamától, határozott vagy határozatlan jellegétől függetlenül veheti igénybe.
A START PLUSZ és a START EXTRA kedvezményt csak akkor érvényesítheti, ha a foglalkoztatás időtartama meghaladja a 30 napot, és a munkaidő legalább a napi 4 órát eléri.
A kedvezmények csak úgy érvényesíthetők, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával vagy azt helyettesítő igazolással a munkába lépést megelőző napon rendelkezik!
A START kártya csak egy alkalommal váltható ki, és az érvényességi időtartamon belül új kártya akkor igényelhető, ha elveszett vagy megrongálódott, illetőleg névváltozásra került sor.
Ha a dolgozó felmond, akkor a munkáltató a munkavállalónak időarányosan járó, de valamilyen ok miatt ki nem adott szabadságot pénzben kell, hogy megváltsa, azaz köteles a bennmaradó szabadság időtartamához igazodó átlagkeresetet a volt munkavállalójának kifizetni.
Munkaszerződés megkötésekor az alábbi dokumentumok elengedhetetlenek:
Külföldi munkavállalók esetében: letelepedési engedély másolata (A külföldiek foglalkoztatásáról szóló összefoglalót itt találja
Külföldi munkavállalók esetében: letelepedési engedély másolata (A külföldiek foglalkoztatásáról szóló összefoglalót itt találja
A várandós, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A törvény miniszteri indokolása szerint a szülési szabadság célja a szülésre történő megfelelő felkészülés és az újszülött gondozásának biztosítása. A szülési szabadság időtartama mindazonáltal - a szülést követően legalábbis -hat hétnél rövidebb nem lehet. A szülési szabadság kiadása a munkáltató joga, illetőleg kötelessége. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (az időpont a szakorvos igazolása alapján megtudható).
A betegszabadság lejártát követően, ha továbbra is keresőképtelen beteg a munkavállaló, táppénzre jogosult. A táppénz minden naptári napra jár, fizetett ünnepre is. A táppénz alapja alapesetben a táppénz igénylését megelőző naptári évben (01.01.-12.31.) elért, bruttó egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Ha előző évben nincs legalább 180 nap munkaviszony, akkor a táppénz alapja a táppénzre jogosultság első napját megelőző naptól kezdődően visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem lesz. Akinek nincsen legalább 180 nap folyamatos biztosítása, annak a táppénz alapja a minimálbér lesz. A táppénz mértéke folyamatos, legalább kétévi munkaviszony esetén 60%, ennél rövidebb munkaviszony, vagy kórházi ápolás esetén 50%.
A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg.
Előfordulhat az is, hogy az adott évben a munkavállaló - munkaviszonyának megszűnéséig - a munkáltatónál eltöltött idővel arányosan járó szabadságnál több szabadságot vesz igénybe (júniusban kiveszi az évi teljes szabadságát, aztán augusztus 31-ével elmegy a cégtől). Ilyen esetben a munkavállaló az igénybe vett és az őt ténylegesen megillető szabadság különbözetére járó munkabért köteles visszafizetni a munkáltatónak.
Ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
A túlmunkáért (a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén) a munkavállalót rendes munkabéren felül 50% bérpótlék illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy külön megállapodás előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál. A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
Minden munkavállaló számára kötelező az orvosi vizsgálat. Munkakörtől függően a munkába állás előtt, illetve rendszeres időközönként teljes körű üzemorvosi vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálatról munkába állás előtt munkatársaink tájékoztatást adnak.